... na de no para, majd készítek saját magam. :)
Rengeteg helyen írtak már arról, hogyan is kell elkészíteni a kókusztejet házilag. Még szerencse, így volt lehetőségem kiválasztani a nekem legszimpatikusabbat. Hozzáteszem, ez most a legkevésbé pepecs változatot jelentette, ahol nem kell turmixolni.
1 liter vizet felforraltam, majd mikor forrt, csitítottam a lángot, hogy ne rotyogjon és belezúdítottam 200 g kókuszreszeléket a forró vízbe. Elkavargattam szépen, majd 15 percig tovább rotyogtattam őket együtt. Ezt követően hagytam kihűlni a "masszát", és egy szűrőn leszűrtem a kókusztejet. A nagyja viszont még a kókuszreszelékekben maradt, így azokat alaposan átnyomkodtam (jelenleg kézzel, de biztos van erre alkalmasabb eszköz is)
Az így elkészült kókusztejcsit betettem a hűtőbe. Nem tudom pontosan, mennyi ideig hagytam bent, mikor kivettem megnézni, hogy van, de a lényeg, hogy mikor kivettem a hűtőből, a tetejére már kicsapódott a kókusz zsírtartalma. Ezt lekanalaztam róla és a kókuszzsíros "bödönbe" tettem, a tejet pedig még vissza a hűtőbe.
A kókuszreszelék felét elkevertem egy aprítóban pépesített almával, eritrittel, 2 tojással, fahéjjal, vaníliaporral és egy kis szódabikarbónával. A másik feléből 2-3 ek-nyit elkevertem 4 kicsike reszelt- és "karamelizálódott" eritriten párolt répával. Ez a massza még mazsolát kíván és egy kis szezámlisztet, hogy utána kis golyóbisokká gyurmázhassam őket.
A maradék pedig egy tálcán száradgat, hogy előbb-utóbb a többiek sorsára jusson.