Nem szeretném elkiabálni, mert ismerem magam - sajnos. Ha elővennék egy papírt és egy ceruzát (vagy megnyitnék egy Excelt), és felrajzolnék egy 'x' tengelyt, ami az idő múlását, és egy 'y' tengelyt, ami a lelkesedésemet, és elszántságomat, szorgalmamat mutatná, majd szépen a bepöttyözném a megfelelő koordinátákat, egy konkrét színus görbét kapnék, amit valljunk be...siralmas és kicsit sem motiváló. Persze azt sosem mondtam, hogy példakép szeretnék lenni, hogy aki engem elolvas, majd kedvet érez "követni" és erőt meríteni belőlem... legalábbis nagyon remélem... jajajjj, lehet nagy a felelősség? Nem tudom, remélem nem, mert kicsit sem érzem magam követendő példának. Iszonyat gyenge vagyok. Azt hiszem, múlt hét hétfőn edzettem utoljára. :( Most kezdhetném sorolni, hogy ez meg az miatt nem jutottam le a terembe, de ezek mind kifogások lennének.
Ma reggel mérlegre álltam: stagnálok. Persze mit is várhatnék? A paleót tartom, de az tény, hogy meg lehetne még jobban szorítani a gyeplőt. Szóval a kis görbém alján vagyok jelenleg, de felfelé ívelő szakasz következik. :-)
Igazából a kajában történő változtatások nem okoznak gondot. Szépen elhagyom az aszalt gyümiket, még reggel sem fogok enni. A friss gyümölcsöket is kizárólag csak délelőtt fogyasztom el. Ebédre jöhet majd valami fincsi paleo ebéd. És mostantól a rizst sem engedem meg magamnak!!! Uzsira kevéske (30 g) magkeverék (mazsola és kesudió). Majd munkából hazaérve tojás zöldségekkel. Esti vacsira pedig egy csokis carnivor turmix. Ezt a tervemet még egyeztetem Edzővel, de nem hinném hogy talál benne kivetnivalót.
A keményebb dió - az edzés, rendszeres edzés! Veszek bérletet a Lidoba! Hátha... Na meg hátha segítenek az ehhez hasonló motiváló (agyamat jóóóól felb*szó) képek: